Róka-hegy

A bányászat felhagyása után a területen erőteljes cserjésedés indult meg, melyben uralkodónak számít az egybibés galagonya. A kőfejtő körüli hegylábi részeken alacsony erdők alakultak ki. A bányától északra jelentős kiterjedésű tájidegen feketefenyő-telepítés található, melyben egyre nagyobb arányban jelennek meg az őshonos fásszárúak, köszönhetően a fenyőállomány öregedésének és lassú pusztulásának. A mesterségesen kialakított, nyílt sziklafelszíneken sziklagyepek és lejtősztyeprétek jelentek meg, melyek közül a legértékesebb a felső bányaudvar felett elterülő, kb. 1 hektáros rét.

A védett terület déli részén fekszik Budapest legnagyobb kőbányája, melyet már több évtizede nem művelnek. A kőfejtő három szintből áll, bányaudvarai különböző méretűek. A legnagyobb kiterjedésű a felső bányaudvar.

Alsó bányája alapszelvényként számon tartott országos jelentőségű védett terület. A felhagyott kőfejtőben eocén, oligocén képződményeket és paleokarszt formákat találhatunk. A területen több lezárt természetes üreg, barlangjárat és mesterséges bányavágat található, melyek mind formakincsüket, mind élővilágukat tekintve igen értékesek.

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat